Rendszerszemlélet

Rendszerszemlélet

Az ember születése után képtelen egyedül életben maradni, ezért élete első éveiben, és egészen felnőtté válásáig más ember, illetve más emberek segítségére szorul. Ezek a személyek ideális esetben a gyermek szülei, akik őt felnevelik.  Azonban a szülők sem egyformák, és ők azok, akik gyermekük életének alapjait lerakják, és a legerőteljesebb hatást fejtenek ki gyermekükre. Tehát minden ember, azzal a csomaggal érkezik növekedése után a felnőttek körébe, amit szülei az „utazótáskájába” pakoltak. Tehát rendszerük alapvonásai adottak, amelyek vagy segítik, vagy akadályozzák őt a kapcsolatok kiépítésében, és fenntartásában. Az alapvonásokhoz azonban társulnak olyan vonások, amelyek a közösségekben szerzett tapasztalatokon alapulnak. Ehhez adódnak még hozzá a genetikai vonások, sajátos adottságok, alkalmazkodási képességek, érzékenységek, egyéni különbözőségek, azaz egyedi sajátosságok, mivel minden ember egyedi, egy és megismételhetetlen, és egyszeri, a más emberekhez hasonló és közös vonások ellenére is.

Minden és mindenki képes a formálódásra, változásra és változtatásra, egész élete folyamán. Ismerettel és új látásmóddal képes saját és mások boldogsága és boldogulása érdekében változtatni élete rutinján saját öröme és nyugalma és stabilitása elérése érdekében, ha akarja. Ez csak saját elhatározása esetén lehetséges, ugyanis senkit nem lehet megváltoztatni akarata ellenére. Vannak esetek, amikor emberi hatalmak, vagy párkapcsolatokban a viszonyok nem kiegyensúlyozottak, de minden történés, változás alatt áll, és minden helyzet javítható, és változtatható. E cél elérése és megvalósítása érdekében szükség van őszinte feltáró beszélgetésekre, a gyökérproblémák elérése érdekében, hogy a változás elkezdődhessen. Sokszor elég, csak egy két beszélgetés, hogy meglássuk mi is nehézségünk oka, ebben kívánok segítséget nyújtani annak, aki, megunta élete zsákutcáit, és lelke tágas térre vágyik.